Aktualitások

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

2020.01.20.

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció. A kutatást vezető WESSLING Hungary Kft. szakemberei a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat.

A környezetanalitikában élen járó WESSLING Hungary Kft. az elmúlt években több alkalommal is megmérte több hazai folyó mikroműanyag-tartalmát, a Dunában Budapestnél köbméterenként ötven részecskét detektáltak. A „Mikroműanyagok édesvízi mintavételi módszertanának és mintaelőkészítésének fejlesztése” címet viselő állami támogatású projekt keretében nemrég hazánk legnagyobb állóvizét, a Balatont és annak fő táplálóját, a Zala folyót is vizsgálat alá vették.

Az eredmények azt mutatják, hogy ezekben a vizekben jellemzően 5-10 mikroműanyag részecske található egy köbméter vízben. A korábbi eredményekhez hasonlóan a legtöbb azonosított részecske polietilén anyagú, de emellett polipropilén, polisztirol és poli(vinil-klorid) (PVC) is kimutatható volt.

Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyaghulladékok jelentős része bekerül a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, ahol azonban biológiai lebomlásuk nem történik meg. Ezzel szemben fizikai-kémiai hatások – első sorban UV-sugárzás – következtében láncszerkezetük aprózódik, így 5 mm-nél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre.
Édesvizeink minősége a tápláléklánc szempontjából alapvető fontosságú, ennek ellenére mikroműanyag-terhelésük kutatása még messze elmarad a tengeri vizsgálatoktól. A különböző mintavételi és vizsgálati módszerek nem szolgáltatnak egységesen értelmezhető eredményeket, pedig a tényleges ökológiai és humán egészségügyi kockázat megállapításához ez elengedhetetlen a jövőben. További probléma, hogy a különböző kutatócsoportok más-más módszereket alkalmaznak a mintavételre és a minták előkészítésére, így az előálló adatok nem összehasonlíthatók.

Mi volt a kutatás legfőbb célja?

A most zárult kutatás során a szakemberek édesvízi rendszerek felméréséhez fejlesztettek olyan egységesített módszereket, amelyek a jövőben szabványosítási törekvések alapjául szolgálhatnak. A módszerek a projekt során fejlesztett prototípusokra épülnek. Kiemelkedően fontos, hogy a mintavételi és mintaelőkészítési eljárásokat modellrendszerben is validálták, tehát pontosabb információkkal rendelkeznek azok hatásfokáról. Ez értékes információt szolgáltat a minták kezelése során elkerülhetetlenül fellépő veszteségek mértékéről, így részletesebb képet alkothatunk a tényleges környezeti körülmények között uralkodó mikroműanyag terhelés nagyságáról. A kapott eredmények értelmében a mért adatoknál akár 3-5-ször nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

A fejlesztett módszereket terepi körülmények között is tesztelték különböző környezeti elemek mintázása során, így tudtuk meg a Balaton és a Zala folyó mikroműanyag-tartalmát, ezekből a vizekből idáig nem volt információnk a parányi plasztikokról.

Mit kell még tudni a mikroműanyagokról?

A széles körben elterjedt műanyagtípusok igen ellenállóak a különböző környezeti hatásokkal szemben, ennek a perzisztenciának a következtében halmozódott fel nagy mennyiségű műanyaghulladék mind a szárazföldi, mind a tengeri környezetben. Vizekben, üledékekben és vízi ökoszisztémák élőlényeiben változó mértékű műanyagszennyezésről számolnak be a kutatások. Veszélyességük pontos felmérése kezdeti stádiumban van, azonban már több esetben bizonyítást nyert, hogy egyrészt káros élettani hatásokkal rendelkeznek (pl. tápcsatorna eltömítés, gyulladásos folyamatok indukálása), illetve a gyártás során használt lágyítószerek szivároghatnak belőlük, de apoláros felületükön a vizekben jelen lévő perzisztens szerves szennyezőket is koncentrálni képesek.

A mikroműanyagok által hordozott környezeti, humánegészségügyi kockázatok felméréséhez meg kell ismernünk a pontos elterjedésüket (anyagtípusok, alakok, mérettartományok), majd fel kell mérnünk az általuk okozott káros (ökotoxikológiai, egészségügyi, víz- és élelmiszerbiztonsági) hatásokat.

A pályázati főösszeg nettó 269 538 633 forint, ebből vissza nem térítendő támogatás nettó 138 586 808 forint. A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (Vállalati KFI_16) pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írta ki, a vissza nem térítendő támogatást a Magyar Állam nyújtja. Ez a pénzügyi keret jelentősen hozzájárulhat az ágazat versenyképességének növekedéséhez, illetve nemzetközi szinten tudományosan is elismert eredmények megalkotásához.


További információ:
Bordós Gábor, projektvezető
+36203358627
bordos.gabor@wessling.hu

Wessling

Wessling Wessling

2019.11.08.

Az a µMM projekt keretében a WESSLING Hungary Kft. többek között különböző üledék-mintavételi módszereket is összehasonlít. A mintavételek egyik helyszíne a Tisza-tó, ahol a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. munkatársai segítették kutatócsoportunkat a mintavételi pontok csónakos megközelítésében.

A mintákat 3, egymástól kb. 50 m távolságban lévő ponton gyűjtöttük, két különböző eszközzel. Először üledékszelvényeket mintáztunk magfúrók használatával, amellyel a mélyebb rétegekből (30 cm) is mintát vehettünk. Ennek az volt a célja, hogy később egy speciális váljon a mintában található mikroműanyagok mérete és típusa az egyes rétegek közötti különbségek feltárása során. Ugyanazon a három ponton egy Van-Veen-féle üledékmarkolóval is mintát vettünk kb. 10-15 cm mélységből, így a különböző mintavételi módszerek összehasonlíthatóak lesznek. A gyűjtött mintákat fém edényekben helyezve szállítottuk be az újpesti WESSLING Tudásközpontba. A fém eszközök használata a minta mikroműanyagokkal történő utólagos szennyezésének elkerülését szolgálja.

A kapott adatok elősegítik azoknak a műszereknek és módszereknek a fejlesztését, melyekkel hatékonyabb és pontosabb módon tudunk hozzájárulni ennek az új tudományterületnek a fejlődéséhez.

Wessling Wessling

Wessling Wessling

2019.09.20.

A felszíni vizek mikroműanyag vizsgálataihoz kapcsolófó mintaelőkészítési fejlesztésünket mutattuk be a nemzetközileg elismert µMed konferencián Olaszországban, mintegy 200 szakértő figyelmét élvezve.

Wessling

Wessling Wessling

2019.05.30.

Több mint 2.000 tudós részvételével rendezték meg május végén a SETAC konferenciát Helsinkiben. A környezetvédelem és ökotoxikológia számos tématerületén belül a mikroműanyagok problémaköre is intenzíven tárgyalásra került egy másfél napos szekcióülés során.

Kutatócsoportunkat Bordós Gábor, a projekt vezetője képviselte egy poszter prezentáció során. Bemutatta a vízminták előkészítése során alkalmazott standard addíciós módszer fejlesztésének menetét. Az eredmények alapján elmondható, hogy a kifejlesztett munkaállomás prototípus és a hozzá tartozó standard eljárási utasítás alkalmazása során mutatkoztak a legnagyobb visszanyerési arányok a három tesztelt módszer közül. Ez nagyon fontos fejlesztés, hiszen a mintavétel, mintaelőkészítés és mérés módszerei egyelőre nem egységesek és a mintaelőkészítési lépések hatásfoka alig nyomon követett. Ezzel a fejlesztéssel egy apró, de igen fontos lépést tettünk a megbízhatóbb mérések irányába.

Wessling

Wessling Wessling

2018.11.19.

A „MICRO2018 – Fate and impacts of Microplastics: Knowledge, Actions and Solutions” konferencia jelenleg a világ legnevesebb mikroműanyagokkal foglalkozó konferenciája. A témát kutató neves szakemberek a világ minden pontjáról érkeztek a spanyolországi szigetre, bár az európai résztvevők jelentős túlsúlyban voltak. Az előadások alapján is megállapítható, hogy a téma manapság tágabb hazánkban kapja a legnagyobb tudományos figyelmet világszerte. Ezen a neves szimpóziumon képviseltette magát a WESLING Hungary Kft. is, ahol Bordós Gábor projektmenedzser a mikroműanyag mintavételi fejlesztéseket mutatta be. Az előadás előkelő helyen, az öt napos konferencia első napjának délutánján plenáris ülésen kapott helyet, így mintegy 250-300 ember halgathatta a Magyarországon működő laboratórium legújabb fejlesztéseit.

Wessling

2018.10.31.

„Nano and microplastics in technical and freshwater systems” címmel rendeztek konferenciát Asconában (CH) október 29-31 között. A konferencián a svájci és német résztvevők túlsúlya mellett a terület elismert szakértői tartottak előadást többek között Norvégiából, Nagy-Britanniából, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztriából, Olaszországból és Franciaországból is. Az előadók között megtisztelő helyen a konferencia első napján ezen a nemzetközi porondon tartott előadást Bordós Gábor, a projekt vezetője a tudományterület élvonalában tevékenykedő mintegy 100 fő előtt.

A korábban végzett hazai mikroműanyag vizsgálatok eredményein túl beszámolt a manta hálós mintázások negatív tapasztalatairól és az ehhez kapcsolódó szivattyús-szűrős mintavételi rendszer fejlesztéséről.

A sikeres konferenciát követően az olaszországi nagy viharok és járattörlések ellenére biztonságos hazaút követte, hogy a megszerzett nemzetközi tapasztalatok és kapcsolatokkal is felvértezve tovább folytatódhasson a hazai kutatás.

Wessling

2018.10.18.

Szeptemberben és októberben ismét szakmai és tudományos publikum előtt is beszámoltunk a µMM projekt indulásáról. Az alábbi konferenciákon tartottunk előadást a mikroműanyagokról:

7th ASEM Sustainable Development Dialogue
Víz- és szennyvízkezelés az iparban ’18
Tox’18 tudományos konferencia

Wessling Wessling

2018.09.03.

A planktonhálós mintavétel nehézségeinek leküzdésére a projekt során szűrőkből és szivattyúból álló rendszert fejlesztünk. Az egyedi tervezésű szűrőtartó állvány lehetővé teszi a sorba kapcsolt szűrők könnyű és hatékony kezelését, cseréjét. A rozsdamentes állvánnyal a szűrők bármilyen terepen könnyen pozicionálhatók és stabilan elhelyezhetők.

A planktonhálók felépítésének analógiájára a szívócsonk köré olyan lebegő keretet terveztünk, amely jól meghatározott mélységben tartja a cső végét a mintavétel teljes ideje alatt. A szárnyak ballaszttartályként működnek, így a mélység állítható. Ezek az eszközök hozzájárulnak a mintavételi beállítás könnyű és jó ismételhetőségéhez, így előrelépést jelenthetnek az összehasonlítható vizsgálatok és a szabványosítás irányába.

Wessling Wessling Wessling

2018.08.24.

A környezeti minták előkészítése sok esetben speciális körülményeket igényel a célanalitikának megfelelően. Így van ez a mikroműanyagok esetében is, ahol fontos a háttérszennyezés kiküszöbölése. Új laborhelyiségünkben törekedtünk a műanyagfelhasználás minimalizálására. A lamináris boksz alatt lehetőségünk nyílik olyan térben dolgozni, ahová kontrollált minőségű (szűrt) levegő áramlik be. A nagy méretű mosogatónkban a mintavételi eszközök tisztítása könnyen kivitelezhető, illetve a speciális szűrőn átáramló ioncserélt vízzel mikroműanyag-mentes öblítésük is kivitelezhető. A helyiségben található nitrogén gáz elvételi pont is a szűrők tisztítását szolgálja.

Wessling

2018.07.17.

A mikroműanyagok kutatása a tengeri műanyaghulladékok megismerésével indult. Plankton mintavételek során alkalmazott ún. manta háló (manta trawl) segítségével gyűjtötték az első mintákat. Ezeket a rendszereket tengeri körülmények között a mai napig is alkalmazzák. Néhány adat rendelkezésre áll ezek édesvízi adaptálásáról is, azonban magyarországi körülmények között is célunk meggyőződni a használhatóságáról. A Tisza-tavon szerzett első tapasztalatok a korábbi feltételezéseinket igazolják: mivel a hálóba a szájnyíláson át mindenféle előszűrés nélkül bejutnak a nagyobb növényi részek (amelyekből sok található a hazai felszíni vizekben), így a keletkező minta feldolgozása igencsak nehézkes lenne. A projekt során a planktonhálót 100 és 300 mikrométeres szűrővel is több víztesten tesztelni fogjuk.

Wessling Wessling Wessling

2018.06.28.

Májusban és júniusban több rendezvényen is felkértek minket mikroműanyagok témájában előadás megtartására, így lehetőségünk nyílt több helyen bejelenteni a µMM projekt indulását. A Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetkezetének felkérésére a „Mérés és Mintavétel 2018” konferencián a környezetiparban tevékenykedő szakemberek figyelmét hívtuk fel az új kutatásra. Szintén a szövetség szervezésében a Nemzetközi Duna Nap alkalmából rendezett „Mikroműanyagok a körforgásban” című konferencián a nyitó előadók között kaptunk helyet.

Nagy megtiszteltetés volt a Magyar Tudományos Akadémia épületében előadást tartani, ahol az MTA Street Science keretében lehetőségünk nyílt elérni egy interaktív előadással a jelenleg iskolapadban ülő leendő szakembereket.

Wessling Wessling